Borbás Marcsi a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny új fővédnöke
Budapest, 2017. május 15. – Elfogadta a Magyar Turisztikai Ügynökség felkérését Borbás Marcsi, aki így 2017. május 15-től látja el a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny fővédnöki teendőit. Az új fővédnök hivatalos tevékenységének első lépéseként bejelentette a Virágos Magyarország verseny nevezési határidejének meghosszabbítását május 31-ig, valamint egy új elismerést is alapított. Az MTÜ ez alkalomból szervezett sajtóebédjén bemutatkozott a Virágos Magyarország új logója is.
Fotó: MTÜ
A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese, Bánhegyi Zsófia budapesti sajtóeseményen jelentette be, hogy Borbás Marcsi lesz a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny fővédnöke. Borbás Marcsi, a közkedvelt riporter, műsorvezető örömmel vállalta a szervezők felkérését. A fővédnök feladatai közé tartozik a kezdeményezés népszerűsítése, a zsűrizésben történő részvétel és a versenyhez kapcsolódó rendezvények háziasszonyi teendőinek ellátása.
Bánhegyi Zsófia elmondta, hogy egyértelmű döntés volt az MTÜ részéről a népszerű, elismert televíziós felkérése, hiszen Marcsi a Gasztroangyal műsora kapcsán szinte egész Magyarországot bejárta, jól ismeri az ország turisztikai attrakcióit, és munkássága tökéletesen egybecseng a Magyar Turisztikai Ügynökség célkitűzéseivel, továbbá a Virágos Magyarország megmérettetés üzeneteit is kiválóan tudja közvetíteni.
Borbás Marcsi elmondása szerint a verseny és a kezdeményezés szellemisége egyaránt közel áll hozzá. Fővédnökként bejelentette, hogy a Virágos Magyarország nevezési határideje május 15-ről május 31-re módosul. A hosszabbítással az a szervezők célja, hogy még több településnek adjanak lehetőséget a részvételre. Az új fővédnök bejelentette egy új elismerés, a Fővédnöki Díj alapítását is. Ezt a kitüntetést Borbás Marcsi személyesen fogja odaítélni egy, a versenyen induló falunak és városnak.
Az idei verseny egyébként is több fontos újítást hozott. Köztük az egyik leglátványosabb, hogy megújult a közel negyedszázados versengés arculata. A Virágos Magyarország új logója is az MTÜ sajtóebédjén mutatkozott be.
A Virágos Magyarország mozgalom saját közösségi médiaplatformot kapott (Facebookon és Instagramon), hogy a vonzó, látványos posztokon keresztül a verseny és a pályázók híre minél több emberhez eljusson. Ezeken a felületeken folyamatosan követni lehet majd, hogy melyik település hol tart a felkészülésben, milyen kreatív, inspiráló ötleteket vetnek be környezetszépítő munkájuk során, hogyan dolgozik a zsűri és természetesen az új fővédnök is megoszt majd érdekességeket és aktualitásokat a versenyről. Szintén újdonság, hogy a megszokott díjak mellé az MTÜ is hozzátett egyet. „A legvirágosabb úti cél” elismerést a mezőnyből az a település kapja, amelyikre a verseny Facebook-oldalán a legtöbb közönségszavazat érkezik.
További információ:
viragosmagyarorszag.itthon.hu
facebook.com/viragosmagyarorszag
instagram.com/viragosmagyarorszag
viragos@mtu.gov.hu
Háttér a Virágos Magyarország Versenyről
Az 1994 óta töretlen sikerrel működő, országosan ismert környezetszépítő megmérettetésre évente mintegy 300 település nevez be, amelynek során a Szervező Bizottság megválasztja az öt legvirágosabb várost, falut és budapesti kerületet.
A megmérettetés települési lélekszám szerinti kategóriákban zajlik: külön versenyeznek Budapest kerületei, a 2000 fő alatti és feletti falvak, illetve az 50 000 fő alatti és feletti városok. A versenyre csak települési önkormányzatok jelentkezhetnek, a nevezés ingyenes.
A versenyző települések bírálatát június közepétől augusztus végéig kertészekből, tájépítészekből és turisztikai szakemberekből álló szakmai zsűri végzi. Munkája során a zsűri figyelembe veszi a település gondozottságát, virágos összképét, valamint a helység zöldfelületi munkatervét, a nevelési-oktatási intézmények környezettudatos programját, valamint azt is, hogy mennyire volt sikeres a helyi közösség mozgósítása.
Az ENSZ turisztikai szervezete 2017-et a fenntartható turizmus fejlesztésének nemzetközi évévé nyilvánította, és ehhez a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny is aktívan kapcsolódik. A zsűrizés kritériumrendszerében a fenntarthatóság szempontjai idén is jelen vannak. Ennek szellemében az adott település plusz pontot kap az elbírálás során minden olyan tevékenységért és fejlesztésért, ami a fenntarthatóságát segíti, legyen szó például a környezetkímélő módszerek alkalmazásáról, vagy a helyi közösségek számára szervezett, a lakosság bevonását célzó akciókról, megmozdulásokról, a helyi anyagok és termékek helyben történő felhasználásáról.
A verseny fődíjaként két település képviselheti hazánkat a 2018. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében (Entente Florale Europe), amelyre a Magyar Turisztikai Ügynökség kollégái kertész-tájépítész szakértők bevonásával készítik fel a jelölteket. Az eredményhirdetésre és díjkiosztó ünnepségre 2017 novemberében kerül sor.
A verseny meghirdetői a Magyar Turisztikai Ügynökség, mint projektgazda, valamint a Szervező Bizottság tagjai: a Földművelésügyi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a Virágzó Magyar Kertkultúráért Alapítvány, Budapest Főváros Önkormányzata, a Magyar Önkormányzati Főkertészek Szövetsége, a Város- és Faluvédők Szövetsége, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége, a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Balatoni Szövetség. A Virágos Magyarországért verseny Orbán Viktor miniszterelnök támogatását is hosszú évek óta élvezi: a kormányfő a megmérettetésben kimagaslóan szereplő települések részére miniszterelnöki különdíjakat adományoz.
A miniszterelnök idén is megerősítette támogatási szándékát, illetve azt, hogy idén is két Miniszterelnöki díjat ajánl fel egy falu és egy város javára. (Az elismeréseket 2016-ban Csemő és Győr kapták.)A verseny hazai szervezőjeként és lebonyolítójaként a Magyar Turisztikai Ügynökség büszke arra, hogy a Virágos Magyarország verseny korábbi díjazottjai az európai versenyen, az Entente Florale Europe-on eddig 9 arany-, 25 ezüst- és 10 bronzérmet szereztek, további tíz települést pedig Európa-díjjal jutalmaztak.